22.részlet
-TALÁLTUNK VALAMIT!-kiabált Rosie.
Pillanatok alatt megrohamozták a szobát.Az ágyat különböző tárgyakkal kerítették be.
-Ezt miért nem vettem észre?!-pislogott Rob.
-Kómásan rohantál le az erkélyre és a konyhába.Nem az ágyad körül nézelődtél.
-Lehet,hogy ki fogom pakolni a mekit.
Az ágy mellett egy csont,egy könyv,kevéske vér,kés,valamint egy fekete zsák volt.
-"Emlékül itt hagyom nektek ezeket.Biztos eljátszotok majd velük."-olvasta fel Lia.
-Ezt nem Blackbird írta.Szálkásabb betűkkel ír.-mutatott egy másik levelet Rob.-Attól félek,ezt Laurától kaptam.Ideje belehányni a zsákba.
-A sátánista kiscsaj kiásott egy sírt,hozott egy véres kést,könyvet,meg egy hullazsákot.Jobb,ha ezeket eltesszük és megkeressük a vénasszonyt,akitől a gyereket kaptuk.Még mielőtt közülünk is megöl valakit.
-Hé... arra gondoltatok már, hogy Laura nagyjából hat éves?- dobta fel Anna.- Tényleg bizarr, meg minden, de nem hinném, hogy mindezt- mutatott a szőnyegre- megtenné. És különben is, az írásképe egy érett emberre utal.- fejezte be mondandóját.
Isaac felpillantott a könyvből.
-Láttuk kimenni azt a nénit az ajtón?- kérdezte vontatottan.
-Persze, a padlásajtón kiment... Utána viszont...-gondolkodott Rosie- Neee. Ugye nem azt akarod mondani, hogy Laura alakváltoztató?- kerekedett el a szeme.
A többiek is lassan realizálták a dolog jelentőségét, és tovább fűzték a gondolatszálat.
-Akkor viszont ki tudja, hogy milyen kapcsolatban van Adammel? Mármint, ha így állunk, nem valószínű, hogy azt mondta neki, hogy ő lesz az apja...- gondolkodott Lia a szája szélét rágcsálva.
-Valószínű, hogy nem is rokoni kapcsolatban állnak egymással... Ha Laura alakváltoztató, Adam pedig vámpír, valószínűbb, hogy szeretik egymást... Vagy valami hasonló.- fejezte be Rob.
-Vissza fogunk menni az árvaházba.Érdeklődünk egy kicsit az igazgatónál.-jelentette ki Lia.
-Egy óra múlva-
-Jó napot kívánok.Beszélhetnénk az igazgatóval?-állt meg a recepción Rose.
-Van időpontjuk?
-Nem,de fontos lenne...
-Tizennyolc éven aluli látogatóinknak nem áll módunkban...
-TIZENNYOLC VAGYOK!-kiabált előre Isaac.-És azonnal beszélnem kell a főnökkel!
A recepciós felvezette őket néhány lépcsősoron,aztán bekopogott egy ezeréves ajtón.
-Farszky asszony,vendégei jöttek.-az ajtó mögött egy öreg,ráncos vénasszony ült.
Helyet foglaltak,Lia pedig beszélni kezdett:
-Jó napot.Információkra van szükségünk egy régi lakóval kapcsolatban,Farszky asszony.Tud segíteni?-Robin folyamatosan a "Farszky" vezetéknéven röhögött.
-Attól függ.-morogta a néni.
-Most fogadták örökbe,Laurának hívják.A Szabó...-az igazgatónő rögtön a lány szavába vágott.
-Á,Laura.Egy öreg nő idehozta,aztán nyomtalanul eltűnt.Laura elég zűrös gyerek volt.Néha sehol sem találtuk.Egy férfi néha látogatta,aztán a Szabó házaspár felfigyelt rá,majd elvitték innen.
-Ennyi az egész?
-Többet nem mondhatok.
-Kérem!Ez sokat segítene nekünk!
-Nem lehet.A férfi bejött hozzám,aztán megfe...-a nőnek hirtelen elállt a lélegzete és kifordult a szeme.Hörögni kezdett.-A játszmának még koránt sincs vége!
Mindenki némán ült, Rob továbbra is kuncogott, ám mikor észrevette mi történt, köhögni kezdett. Végül Rose odaszaladt, latin szavakat ordított, Farszky asszony feje pedig lebukott. Kis idő múlva, mintha transzból ébredt volna, a megkezdett mondatát folytatta.
-...nyegetett, és azt mondta, hogy ha kiadom a gyereket, merényletet követ el az árvaházunk vezetősége ellen. Mivel hidegvérű, és racionális nő vagyok, szemberöhögtem, és kiindultam az ajtón, ám ő hátulról a felkaromba szúrt valamit. Mire megfordultam, az a modortalan fráter kiugrott az ablakon, és leszakította a függönyömet. Azóta sem hallottam felőle, és semmi különleges nem történt velem azóta- mosolygott. A banda furcsán bólintott egyet, és úgy döntöttek, ők is teljes mértékben természetesnek veszik a hipnózisban történő halálos fenyegetést. Hozzá kellett szokniuk.
-Esetleg az aktáját megnézhetnénk?- kérdezte bizakodva Rosie.
-Már elnézést, hölgyem, de maga mióta ül az asztalomon?-kérdezte meghökkenve az idős hölgy. Talán mégsem volt annyira hidegvérű, és racionális, mint azt gondolta.- Mindazon által, nem áll módomban intézményük régebbi lakóinak személyes iratait kiszolgáltatni. És nem is tudnám: a papírok is a nevelőszüleihez kerültek.
Gondolatban mindenki a fejére csapott, és egy gyors "Köszönjükcsókolom" kíséretében elviharzottak. Rob elnézést kért modortalansága miatt, és belemarkolt a cukorkástálba.
A kisbusszal a Szabó ház felé vették az irányt.
Feltépték a bejárati ajtót,és egyből a nappaliban álló vitrinhez rohantak.
-Itt szokták tartani a fontosabb papírokat!-Rob eszeveszetten tépkedte ki a fiókokat.-Keressétek itt,valaki pedig feljöhet velem a hálószobájukba! Anna rögtön csatlakozott a fiúhoz,így együtt rohantak az emeletre.
A szoba ajtaja nyitva volt,bent valaki kétségbeesetten dobálta a mappákat.
-Ki van itt?!-lépett be tétován Rob.-Ez betörésnek minősül,azonnal hívom a rendőrséget!
-Inkább ne.-motyogta Anna.
Míra nézett ki a szekrény mögül.
-Te?Te mégis mi a faszt keresel anyámék házában?-pislogott a fiú.
-El kellett jönnöm,mert meg kell keresnem a...
-És betörsz?!Kinek dolgozol?!-Anna már farkasként állt az ajtóban.Folyamatosan a betolakodóra morgott.-Azonnal lejössz.Elmondassz mindent.Kipakolod a zsebeid és a táskád.Indulj!
jelen múlt